KUTATÁSI TERV

Tavaszi Szél 2015-2016

Célok:

A kutatás célja, hogy a projektben résztvevő négy szervezet (két-két intézmény és fejlesztő civil szervezet) működését vizsgálja, fókuszba helyezve a nem formális nevelési módszereket, gyakorlatokat. A kutatás eredményeképpen megérthetjük az egyes szervezetek szakmai működését, összehasonlító elemzés révén rávilágítunk a közös pontokra és ellentétekre. Emellett azonosíthatjuk az általuk használt jó gyakorlatokat és hiányterületeket, a szakmai működés és módszertani megoldások tekintetében.

A kutatás eredményeire támaszkodva, a feltárt hiányterületek azonosítása segítségével történik a jó gyakorlat gyűjtemény kritériumrendszerének kialakítása, majd hazai és nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése a nem formális nevelés módszertani eszköztárából. A jó gyakorlat-gyűjtemény segítségével a fejlesztő szervezetek összeállítják az új képzési, módszertani anyagukat, képzést szerveznek mind a nevelők mind a gyerekek számára.

A képzési szakasz elején történik a gyerekek megkérdezése, majd a képzést követő tesztelési időszak végén (amikor kipróbálják az újonnan elsajátított képzési elemeket a mindennapi gyakorlatban) mind a nevelők, mind a gyerekek körében értékelő mérést tartunk. A feed back mérések eredményeit a szervezeti analízis tanulságaival összevetve zárótanulmányban összegezzük.

 

Vizsgálandó kérdések:

A kutatás tervezésének egyik legfontosabb fázisa, annak meghatározása, hogy mire lennék kíváncsiak, milyen kérdésekre akarunk választ kapni, ha a kutatási tanulmányt olvassuk. Ezek a kérdések határozzák meg a használt módszertani megoldásokat, mintanagyságot, stb. Jelen kutatásban a szervezeti analízis során a projektben résztvevő két intézmény (Rákospalota, Dévai Szt. Ferenc intézmény-egységei) és a két fejlesztő civil szervezet (ÉA és OB-Ro.) működését vizsgáljuk meg, az alábbi kérdésekre válaszokat keresve:

Az egyes szervezetek hogyan működnek, milyen nem formális nevelési módszereket használnak? Egy adott gyakorlat, nevelési módszer hogy kerül be a „repertoárba”? Milyen a döntéshozatali mechanizmus a nevelési módszereket tekintve? Vannak-e, melyek a kőbe vésett módszerek? Melyek azok a módszerek, amiket sikeresnek tartanak, melyek azok, amik nem váltak be, vagy kimondottan zsákutcásnak bizonyultak a tapasztalataik szerint? Mitől függ ez vajon? (Nevelők személye, „gyerekanyag”, az intézményi keretek szűkössége, stb?) Milyen szerepet kaphat egy külső civil szereplő a nevelési programban? Mi alapján döntik el ők maguk, hogy egy módszer jó-e? Van-e valami mérési vagy utánkövetési gyakorlatuk? Miket tartanak problémásnak, hiányterületnek? A gyerekek, az intézménye egésze, vagy éppen a nevelők szempontjából? Miben érzik úgy, hogy kevés, amit jelenleg nyújtani tudnak? Vannak-e olyan módszerek, amikről hallottak, hogy máshol beváltak és ők is szívesen kipróbálnák? A civil szervezetek milyen, korábban nem használt megoldásokat tudtak bevinni az intézményi nevelésbe? Számukra okoz-e nehézséget az együttműködés, egy-egy konkrét projekt kapcsán (eltérő módszerek, kommunikáció használata, az intézményi szabályok, stb.)? Hogyan oldhatóak fel a nehézségek? A fejlesztő szervezetek tapasztalata szerint mely általuk használt módszer vált be, melyik kevésbé? Vannak-e olyan problémák, amelyekre kifejezetten hiányzik az eszközük? Mik azok a területek, amelyeken ők maguk szeretnének fejlődni? Mire lenne szükség ehhez a fejlődéshez?

 

Alkalmazott kutatási módszerek

Kvantitatív módszerek:

● Online kérdőíves lekérdezés, egy email-ben kiküldött linkre kattintva kitölthető kérdőívvel

● Offline kérdőívezés személyes lekérdezés, vagy önkitöltős kérdőív segítségével

Kvalitatív módszerek:

● Mélyinterjú: A szervezetek munkatársaival, önkénteseivel készített interjú, amelyben az interjúer egy előre összeállított vezérfonal segítségével végzi munkáját.

● Fókuszcsoport: A módszer lényege, hogy egy moderátor segítségével 5-8 fős csoportban történik egy adott téma megbeszélése. A beszélgetést videófelvételen rögzítjük.

● Jó gyakorlatok gyűjtése – dokumentumanalízis: Az előre felállított kritérium-rendszer alapján történik a módszertani megoldások összegyűjtése, 1-1 témára (mint pl. kommunikáció, konfliktuskezelés, stb.) fókuszálva.

 

A kutatás menete – főbb lépések

 

1. Kutatás szervezése

2015 február-márciusában zajló egyeztetési folyamat eredményeképpen összeáll a kutatási terv. Az első partnertalálkozón a 4 partner egyezteti a kutatással kapcsolatos elvárásai, azt, hogy ki milyen szerepet, terheket és feladatokat tud vállalni, az alábbi felsorolt folyamatokból. Célszerű lenne mind a négy szervezetnél egy-egy munkatárs kijelölése, aki az adatgyűjtésért, a kutatás hozzá tartozó részeiért felel, segíti a kutatásban részt vevők munkáját.

 

2. Fókuszcsoport a 4 partner részvételével (az első partnertalálkozón)

A kutatási kérdések részletes meghatározása érdekében egy fókuszcsoportos beszélgetést szervezünk a 4 partner képviselőinek részvételével. A fókuszcsoportos beszélgetés fő témája: a szervezetek által alkalmazott nem formális nevelési eszközök. Ez a kutatást indító beszélgetés a kutatás későbbi fázisában zajló fókuszcsoportok kontrolljaként is szolgál majd.

 

3. Online kérdőíves felmérés

Célja, hogy a 4 szervezethez kötődő munkatársak és önkéntesek lehető legszélesebb körében mérhessük a szervezetű működéséhez, módszereihez kapcsolódó egyéni véleményeket, szervezeti önképet. A szervezeti és intézményi munkatársak részére átfedéseket tartalmazva, külön-külön kérdőív készül, a partnerszervezetek kutatásért felelős munkatársaival egyeztetve. Tervezett mintanagyság 100 db kérdőív(?). Az online kérdőívre mutató linket a kutató kiküldi minden partner adatgyűjtésért felelős munkatársának. A munkatárs feladata, hogy a linket a munkatársak/önkéntesek lehető legszélesebb köre felé továbbítsa, arra sarkallja a címzetteket, hogy ki is töltsék azt. A kérdőív kitöltése maximum 20 percet vesz majd igénybe, Internet-kapcsolat szükséges hozzá.

 

4. Mélyinterjúk készítése

A kutatás során mindösszesen 41 db mélyinterjút tervezünk (3-3 a fejlesztő szervezetek, 10 Rákospalotán és 25 a Dévai Szt. Ferenc intézményi egységeiben. A mélyinterjúk vezérfonalát a kutató készíti a partnerszervezetek képviselőivel egyeztetve. A mélyinterjúk elkészítéséhez szükség van 2 főre, aki Rákospalotán, és 5 főre, aki a Dévai Szt. Ferenc intézmény-egységeiben vesz fel interjút a nevelőkkel. A 7 interjúer kiválasztása a partnerek feladata, eligazításukat a kutató végzi. Az ÉA és OB 3-3 munkatársával/önkéntesével a kutató készít interjút. Az interjúerek a beszélgetésről hangfelvételt készítenek, majd a felvétel anyagát előre megbeszélt módon begépelik és elküldik a kutató részére.

 

5. Fókuszcsoportok (7 db)

A kutatás során 2 vegyes csoport lekérdezése történik a folyamat legelején (1. partnertalálkozó) és közepén (2.partnertalálkozó); 2-2 csoportot szervezünk Rákospalotán, illetve az OB Ro. segítségével tisztán nevelői körből; 1 további csoportban a fejlesztők (ÉA, OB) munkatársai közösen szerepelnek. A fókuszcsoportos beszélgetésekről a könnyebb elemezhetőség érdekében videófelvételt készítünk, amelyet bizalmasan kezelünk, harmadik fél részére nem adunk ki. A csoportok lebonyolítása vezérfonal mentén történik, a Rákospalotán és a Dévai Szt. Ferenc intézményegységeiben készülő 2-2 csoporthoz 1-1 moderátort a partnerszervezetek biztosítanak. A videófelvételeket átadják a kutatónak.

 

6. Adatfeldolgozás, elemzés

A kutatás ezen fázisában történik az online kérdőívek összesítése, az ebből létrehozott adatbázis tisztítása, az adatok feldolgozása, elemzés. A gépelt interjúk és a fókuszcsoportok videofelvételeinek feldolgozása, elemzése. Az elemzéseket a kutató készíti el.

 

7. Analízis tanulmány készítése

Az adatelemzést követően, a kapott eredmények alapján a kutató megírja a szervezeti analízis tanulmány.

 

8. Jó gyakorlatok gyűjtése

A szervezeti analízis mind a négy partner esetében összegyűjti azokat a hiányterületeket, amelyekre vonatkozóan más jógyakorlatok megismerése, új módszerek beépítése lenne szükséges. A hiányterületek azonosítása után és a partnerszervezetek képviselői és a kutató közösen kialakítanak egy kritérium-rendszert, amely alapján jó gyakorlatokat gyűjtenek. A jó gyakorlatok összegyűjtése, összefoglalása az ÉA munkatársainak feladata.  Cél 25-30 jó gyakorlat összegyűjtése, elemző bemutatása.

 

9. Feedback kérdőívek

A projekt képzési és tesztidőszakában végzett mérés-értékelés eszköze, két célcsoportban:

A., Nevelői feed back: A két intézmény munkatársait a képzés után a tesztidőszakban még egyszer megkérdezzük, ez képzés és fejlesztés közvetlen és indirekt visszacsatolásához szükséges. Mintanagyság: 20 fő, formája

B., A gyerekek körében a képzés kezdetekor, majd a tesztidőszak végén végzünk személyes/önkitöltős lekérdezést.  Mintanagyság: 40 fő

 

10. Zárótanulmány

A szervezeti analízis eredményeit a képzéskor és a tesztidőszakban felvett adatok elemzésével egészítjük ki, következtetéseket levonva az újonnan kialakított módszerekről, azok hasznosításáról a mindennapi munka során.

Kézzel fogható eredmények:

● Szervezeti analízis-tanulmány (Főbb részei: a., A szervezetek egyedi analízise; b., A két intézmény módszereinek összehasonlító elemzése; c., A két civil szervezet módszereinek összehasonlító elemzése; d., A 4 szervezet által használt jó gyakorlatok; e., A hiányterületek azonosítása

● Jó gyakorlat kritérium-rendszer

● Jó gyakorlat gyűjtemény

● Zárótanulmány: A szervezeti analízis a képzés és fejlesztés feedback eredményei együttesen elemezve.

 

KUTATÁSI NAPTÁR JÚLIUSIG
https://drive.google.com/file/d/0B51avCaG9P_1cFhsTVN4aUh1Nmc/view?usp=sharing

A ZÁRÓTANULMÁNY LETÖLTHETŐ VERZIÓJA:
TSZ zárótanulmány (PDF)